Érettségi

Változó érettségi szabályok


2014. január 1-jével ismét módosul az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról szóló kormányrendelet. A változások elsősorban az előrehozott, illetve a szintemelő vizsgákat érintik. Összefoglalás az Oktatási Hivatal honlapján (pdf) olvasható.

Középszintű matematika érettségi


Mindkét szinten olvashattok a vizsga leírásáról, a vizsgán használható segédeszközökről, nyilvánosságra hozandó anyagokról. (információk)

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

Középszint
Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga
180 perc 15 perc
I.
45 perc
II.
135 perc
Definíció, ill. tétel kimondása
Definíció közvetlen alkalmazása
Feladatmegoldás
30 pont 70 pont 50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok:
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.
A vizsgázó az I. (45 perc) és a II. (135 perc) feladatlapon belül a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja. A vizsgázó először az I. feladatlapot oldja meg. A vizsgadolgozatokat a 45 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti. Ezután kerülhet sor a II. feladatlap kiosztására és megoldására.Vizsgázónként megengedett segédeszközök: függvénytáblázat (egyidejűleg akár többféle is), szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző, vonalzó, szögmérő, melyekről a vizsgázó gondoskodik. Ezeket az eszközöket a vizsgázók a vizsga során egymás között nem cserélhetik.

Az írásbeli feladatlap formai jellemzői:
A feladatsor két, jól elkülönülő feladatlapból áll.
Az I. feladatlap 10-12 feladatot tartalmaz, amely az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét hivatott ellenőrizni. Ebben a feladatlapban előfordulhat néhány igaz-hamis állítást tartalmazó vagy egyszerű feleletválasztós feladat is, de a feladatok többsége nyílt végű. Az első feladatlap megoldására 45 perc áll rendelkezésre, vagyis ezen idő eltelte után e feladatok megoldására nincs tovább mód.

A II. feladatlap megoldási időtartama 135 perc. Ez további két részre oszlik, melynek megoldása folyamatos, az adott időn belül nem korlátozott.
A II/A rész három, egyenként 9-14 pontos feladatot tartalmaz. A feladatok egy vagy több kérdésből állnak.A II/B rész három, egyenként 17 pontos feladatot tartalmaz, amelyből a vizsgázó választása szerint kettőt kell megoldani, és csak ez a kettő értékelhető. A feladatok a középszintű követelmények keretein belül összetett feladatok, általában több témakört is érintenek és több részkérdésből állnak.
A II. feladatlap megoldására fordított időt a vizsgázó szabadon használhatja fel.

Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői:
A feladatsor összeállításakor az alábbi tartalmi arányok az irányadók:

Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok 20%
Aritmetika, algebra, számelmélet 25%
Függvények, az analízis elemei 15%
Geometria, koordinátageometria, trigonometria 25%
Valószínűségszámítás, statisztika 15%

Ezek az arányok természetesen csak hozzávetőlegesek lehetnek, hiszen a feladatok egy jelentős része több témakörbe is besorolható, összetett ismeretkörre épül, továbbá a feladatsor választható feladatokat tartalmazó részei miatt az egyes vizsgázók számára – a választásaiktól függően – az arányok eltolódhatnak. Az első témakörbe tartozik a feladatoknak minden olyan részeleme, amely a szöveg matematikai nyelvre való lefordítását, matematikai modell megalkotását igényeli.

A feladatsor feladatainak 30-50%-a szöveges, a hétköznapi élethelyzetekhez kapcsolódó, esetenként egyszerű modellalkotást igénylő feladat.

Az írásbeli feladatlap értékelése:
Az írásbeli vizsgadolgozatokat a szaktanár javítja és értékeli. Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A javítási-értékelési útmutató tartalmazza a feladatok részletes megoldását, esetenként több változatot is, valamint az egyes megoldási lépésekre adható részpontszámokat.A középszintű feladatlap II/B részében kitűzött 3 feladat közül csak 2 feladat megoldása értékelhető. A vizsgázónak az erre a célra szolgáló négyzetben meg kell jelölnie annak a feladatnak a sorszámát, melynek értékelése nem fog beszámítani az összpontszámába. Ezt a felügyelő tanárnak a vizsgadolgozat beszedésekor ellenőriznie kell.
Amennyiben ez nem történt meg, és a választás ténye a dolgozatból sem derül ki egyértelműen, akkor a nem értékelendő feladat automatikusan a kitűzött sorrend szerinti utolsó feladat lesz.

Szóbeli vizsga:
A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik, amennyiben a vizsgázó csoportban van szóbeli vizsgázó.
A szóbeli tételek nem hozhatók nyilvánosságra.
A szóbeli vizsgára kétszer annyi tételt kell készíteni, mint amennyien a szóbeli vizsgázók vannak, de a tételek száma 10-nél nem lehet kevesebb.
Vizsgázónként megengedett segédeszközök: függvénytáblázat (egyidejűleg akár többféle is), szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző, vonalzó, szögmérő, melyekről a vizsgázó gondoskodik. Ezeket az eszközöket a vizsgázók a vizsga során egymás között nem cserélhetik.

A szóbeli tételek tartalmi jellemzői:
A tétel tartalmazzon három egyszerű, az elméleti anyag elsajátítását számon kérő kérdést (definíció, illetve tétel kimondását, vagy ezek közvetlen alkalmazását megkívánó egyszerű feladatot), valamint 3 feladatot.
A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az még a felelési időbe belefér.)
A tétel egyes elemeit más-más témakörből kell kiválasztani.

A szóbeli vizsgarész értékelése:
Az értékelés szempontjai:

  1. Az elméleti kérdések összesen: 15 pont
  2. A három feladat összesen: 30 pont
  3. Önálló teljesítményre való képesség, a feladatok logikus előadása, illetve a matematikai kommunikációs képesség: 5 pont

Azt, hogy a harmadik szempont szerinti 5 pontból mennyit kap a vizsgázó, annak a mérlegelésével kell eldönteni, hogy a vizsgázó milyen mértékben tudott önállóan megbirkózni a kérdésekkel, illetve a feladatokkal; ha segítő kérdésekre volt szüksége, azokat megértette-e és a feleletében fel tudta-e használni.
A szóbeli vizsgát is tett vizsgázó végső értékelése az írásbeli és a szóbeli vizsga együttes pontszáma alapján történik.

Korábbi középszintű érettségi feladatok és megoldási útmutatók:

2005

2011

2006

2012

2007

2013

2008

2014

2009

2015

2010

2016

Emelt szintű matematika érettségi szóbeli vizsga


A matematika emelt szintű érettségi szóbeli vizsgáján a tétel címében megjelölt téma kifejtését és a kitűzött feladat megoldását várják el a vizsgázóktól (logikusan, arányosan felépített, szabad előadásban, önállóan kell kifejteni).

A felkészülési idő alatt készített vázlatban javasolt megtervezni a címben megjelölt témakör(ök)höz tartozó ismeretanyag rövid áttekintését, dolgozza ki azokat a részeket, amelyeket részletesen kifejt, oldja meg a feladatot. A vizsgázó a vázlatát felelete közben használhatja.

A feleletben feltétlenül szerepelniük kell az alábbi részleteknek:

  • egy, a témához tartozó, a vizsgázó választása szerinti definíció pontos kimondása;
  • egy, a témához tartozó, a vizsgázó választása szerinti tétel pontos kimondása és bizonyítása;
  • a kitűzött feladat megoldása;
  • a téma matematikán belüli vagy azon kívüli alkalmazása (több alkalmazás felsorolása, vagy egy részletesebb kifejtése).

Ha a tételhez tartozó kitűzött feladat bizonyítást igényel, akkor ennek a megoldása nem helyettesíti a témakörhöz tartozó tétel kimondását és bizonyítását.

Vizsgázónként szükséges segédeszköz a tételsorban szereplő feladatokhoz kapcsolódó összefüggéseket tartalmazó, a tételcímekkel együtt nyilvánosságra hozott képlettár, továbbá szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép.

A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelenül indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt.

Az emeltszintű matematika szóbeli érettségi értékelése:

A szóbeli vizsgán elérhető pontszám 35. Az értékelés központi értékelési útmutató alapján történik.

Az értékelési szempontok:

  • A felelet tartalmi összetétele, felépítésének szerkezete: 10 pont
  • A feleletben szereplő, a témához illő definíció helyes kimondása: 2 pont
  • A feleletben szereplő, a témához illő tétel helyes kimondása és bizonyítása: 6 pont
  • A kitűzött feladat helyes megoldása: 8 pont
  • Ha a felelő a feladatot csak a vizsgáztató segítségével tudja elkezdeni, akkor maximum: 5 pont
  • Alkalmazások ismertetése: 4 pont
  • Egy odaillő alkalmazás megemlítése: 1 pont, ennek részletezése, vagy további 2-3 lényegesen eltérő alkalmazás említése további: 3 pont.
  • Matematikai nyelvhasználat, kommunikációs készség: 5 pont

Korábbi emelt szintű érettségi feladatok és megoldási útmutatók:

2006

2012

2007

2013

2008

2014

2009

2015

2010

2016

2011

Comments are closed.