Változó érettségi szabályok
Így VÁLTOZIK az érettségi 2017-től, itt vannak a részletek! Olvasd át alaposan!
A matekérettségire vonatkozó változásokról bővebben! Matematika mintafeladatsorok!
2014. január 1-jével ismét módosul az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról szóló kormányrendelet. A változások elsősorban az előrehozott, illetve a szintemelő vizsgákat érintik. Összefoglalás az Oktatási Hivatal honlapján (pdf) olvasható.
Középszintű matematika érettségi
Mindkét szinten olvashattok a vizsga leírásáról, a vizsgán használható segédeszközökről, nyilvánosságra hozandó anyagokról. (információk)
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
| Középszint | ||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| 180 perc | 15 perc | |
| I. 45 perc |
II. 135 perc |
Definíció, ill. tétel kimondása Definíció közvetlen alkalmazása Feladatmegoldás |
| 30 pont | 70 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok:
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.
A vizsgázó az I. (45 perc) és a II. (135 perc) feladatlapon belül a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja. 
A vizsgázó először az I. feladatlapot oldja meg. A vizsgadolgozatokat a 45 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti. Ezután kerülhet sor a II. feladatlap kiosztására és megoldására.Vizsgázónként megengedett segédeszközök: függvénytáblázat (egyidejűleg akár többféle is), szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző, vonalzó, szögmérő, melyekről a vizsgázó gondoskodik. Ezeket az eszközöket a vizsgázók a vizsga során egymás között nem cserélhetik.
Az írásbeli feladatlap formai jellemzői:
A feladatsor két, jól elkülönülő feladatlapból áll.
Az I. feladatlap 10-12 feladatot tartalmaz, amely az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét hivatott ellenőrizni. Ebben a feladatlapban előfordulhat néhány igaz-hamis állítást tartalmazó vagy egyszerű feleletválasztós feladat is, de a feladatok többsége nyílt végű. Az első feladatlap megoldására 45 perc áll rendelkezésre, vagyis ezen idő eltelte után e feladatok megoldására nincs tovább mód.
A II. feladatlap megoldási időtartama 135 perc. Ez további két részre oszlik, melynek megoldása folyamatos, az adott időn belül nem korlátozott.
A II/A rész három, egyenként 9-14 pontos feladatot tartalmaz. A feladatok egy vagy több kérdésből állnak.A II/B rész három, egyenként 17 pontos feladatot tartalmaz, amelyből a vizsgázó választása szerint kettőt kell megoldani, és csak ez a kettő értékelhető. A feladatok a középszintű követelmények keretein belül összetett feladatok, általában több témakört is érintenek és több részkérdésből állnak.
A II. feladatlap megoldására fordított időt a vizsgázó szabadon használhatja fel.
Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői:
A feladatsor összeállításakor az alábbi tartalmi arányok az irányadók:
| Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok | 20% |
| Aritmetika, algebra, számelmélet | 25% |
| Függvények, az analízis elemei | 15% |
| Geometria, koordinátageometria, trigonometria | 25% |
| Valószínűségszámítás, statisztika | 15% |
Ezek az arányok természetesen csak hozzávetőlegesek lehetnek, hiszen a feladatok egy jelentős része több témakörbe is besorolható, összetett ismeretkörre épül, továbbá a feladatsor választható feladatokat tartalmazó részei miatt az egyes vizsgázók számára – a választásaiktól függően – az arányok eltolódhatnak. Az első témakörbe tartozik a feladatoknak minden olyan részeleme, amely a szöveg matematikai nyelvre való lefordítását, matematikai modell megalkotását igényeli.
A feladatsor feladatainak 30-50%-a szöveges, a hétköznapi élethelyzetekhez kapcsolódó, esetenként egyszerű modellalkotást igénylő feladat.
Az írásbeli feladatlap értékelése:
Az írásbeli vizsgadolgozatokat a szaktanár javítja és értékeli. Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A javítási-értékelési útmutató tartalmazza a feladatok részletes megoldását, esetenként több változatot is, valamint az egyes megoldási lépésekre adható részpontszámokat.A középszintű feladatlap II/B részében kitűzött 3 feladat közül csak 2 feladat megoldása értékelhető. A vizsgázónak az erre a célra szolgáló négyzetben meg kell jelölnie annak a feladatnak a sorszámát, melynek értékelése nem fog beszámítani az összpontszámába. Ezt a felügyelő tanárnak a vizsgadolgozat beszedésekor ellenőriznie kell.
Amennyiben ez nem történt meg, és a választás ténye a dolgozatból sem derül ki egyértelműen, akkor a nem értékelendő feladat automatikusan a kitűzött sorrend szerinti utolsó feladat lesz.
Szóbeli vizsga:
A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik, amennyiben a vizsgázó csoportban van szóbeli vizsgázó.
A szóbeli tételek nem hozhatók nyilvánosságra.
A szóbeli vizsgára kétszer annyi tételt kell készíteni, mint amennyien a szóbeli vizsgázók vannak, de a tételek száma 10-nél nem lehet kevesebb.
Vizsgázónként megengedett segédeszközök: függvénytáblázat (egyidejűleg akár többféle is), szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző, vonalzó, szögmérő, melyekről a vizsgázó gondoskodik. Ezeket az eszközöket a vizsgázók a vizsga során egymás között nem cserélhetik.
A szóbeli tételek tartalmi jellemzői:
A tétel tartalmazzon három egyszerű, az elméleti anyag elsajátítását számon kérő kérdést (definíció, illetve tétel kimondását, vagy ezek közvetlen alkalmazását megkívánó egyszerű feladatot), valamint 3 feladatot.
A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az még a felelési időbe belefér.)
A tétel egyes elemeit más-más témakörből kell kiválasztani.
A szóbeli vizsgarész értékelése:
Az értékelés szempontjai:
- Az elméleti kérdések összesen: 15 pont
- A három feladat összesen: 30 pont
- Önálló teljesítményre való képesség, a feladatok logikus előadása, illetve a matematikai kommunikációs képesség: 5 pont
Azt, hogy a harmadik szempont szerinti 5 pontból mennyit kap a vizsgázó, annak a mérlegelésével kell eldönteni, hogy a vizsgázó milyen mértékben tudott önállóan megbirkózni a kérdésekkel, illetve a feladatokkal; ha segítő kérdésekre volt szüksége, azokat megértette-e és a feleletében fel tudta-e használni.
A szóbeli vizsgát is tett vizsgázó végső értékelése az írásbeli és a szóbeli vizsga együttes pontszáma alapján történik.
Korábbi középszintű érettségi feladatok és megoldási útmutatók:
2005
|
2012
|
2006
|
2013
|
2007
|
2014
|
2008
|
2015
|
2009
|
2016
|
2010
|
2017
|
2011
|
Emelt szintű matematika érettségi szóbeli vizsga
A matematika emelt szintű érettségi szóbeli vizsgáján a tétel címében megjelölt téma kifejtését és a kitűzött feladat megoldását várják el a vizsgázóktól (logikusan, arányosan felépített, szabad előadásban, önállóan kell kifejteni).
A felkészülési idő alatt készített vázlatban javasolt megtervezni a címben megjelölt témakör(ök)höz tartozó ismeretanyag rövid áttekintését, dolgozza ki azokat a részeket, amelyeket részletesen kifejt, oldja meg a feladatot. A vizsgázó a vázlatát felelete közben használhatja.
A feleletben feltétlenül szerepelniük kell az alábbi részleteknek:
- egy, a témához tartozó, a vizsgázó választása szerinti definíció pontos kimondása;
- egy, a témához tartozó, a vizsgázó választása szerinti tétel pontos kimondása és bizonyítása;
- a kitűzött feladat megoldása;
- a téma matematikán belüli vagy azon kívüli alkalmazása (több alkalmazás felsorolása, vagy egy részletesebb kifejtése).
Ha a tételhez tartozó kitűzött feladat bizonyítást igényel, akkor ennek a megoldása nem helyettesíti a témakörhöz tartozó tétel kimondását és bizonyítását.
Vizsgázónként szükséges segédeszköz a tételsorban szereplő feladatokhoz kapcsolódó összefüggéseket tartalmazó, a tételcímekkel együtt nyilvánosságra hozott képlettár, továbbá szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép.
A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelenül indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt.
Az emeltszintű matematika szóbeli érettségi értékelése:
A szóbeli vizsgán elérhető pontszám 35. Az értékelés központi értékelési útmutató alapján történik.
Az értékelési szempontok:
- A felelet tartalmi összetétele, felépítésének szerkezete: 10 pont
- A feleletben szereplő, a témához illő definíció helyes kimondása: 2 pont
- A feleletben szereplő, a témához illő tétel helyes kimondása és bizonyítása: 6 pont
- A kitűzött feladat helyes megoldása: 8 pont
- Ha a felelő a feladatot csak a vizsgáztató segítségével tudja elkezdeni, akkor maximum: 5 pont
- Alkalmazások ismertetése: 4 pont
- Egy odaillő alkalmazás megemlítése: 1 pont, ennek részletezése, vagy további 2-3 lényegesen eltérő alkalmazás említése további: 3 pont.
- Matematikai nyelvhasználat, kommunikációs készség: 5 pont
Korábbi emelt szintű érettségi feladatok és megoldási útmutatók:
2006
|
2012
|
2007
|
2013
|
2008
|
2014
|
2009
|
2015
|
2010
|
2016
|
2011
|
2017
|